2013. január 9., szerda

01 - Python telepítés

Még mielőtt akárminek is nekikezdenék, szeretném jelezni, hogy igazodva a kor igényeihez, ez a bejegyzés 2016. február 14-én újraírásra került. Az eredeti bejegyzésben még a Python 2.7.3-as verziójának telepítését ismertettem. Azóta gyakorlatilag az összes jelentős csomag Python 3 kompatibilis verziója elkészült, és magam is napi rendszerességgel Python 3 nyelvű fejlesztéssel foglalkozok.

Python 2 vagy Python 3?

Gyakran visszatérő kérdés a kezdő programozóktól hogy Python 2-vel vagy 3-al érdemes-e kezdeni. Ma már nem kérdés, hogy a Python 3.x verzió használata az ajánlott. A PEP 373 szerint, a 2-es ág fejlesztése 2020-ban fog végleg befejeződni. Ez már csak 4 év!

A Python beszerzése

A Python interpretert a https://www.python.org/downloads/ címről lehet beszerezni. Rögtön az menüsor alatt, egészen pontosan a sárga Download the latest versions of Python felirat alatti gombokkal lehet a jelenlegi két elterjedt verzió letölteni. A bejegyzés megírásakor a legfrissebb verzió a Python 3.5.1.

Linuxos felhasználók többnyire előnyt élveznek a telepítést illetően, ugyanis általában megtalálható a Python 3 a csomagkezelőben. Debian-alapú rendszereknél (pl.: Ubuntu) apt-vel könnyen telepíthető a megfelelő verzió:

$ sudo apt-get install python3

64-bites verziót akarok!

A letöltés oldalán, a Looking for a specific release? alatti táblázatban a jelenlegi- és korábbi verziók saját oldalaira lehet tovább navigálni. Itt keresd ki a legújabb verziót (aminek a legnagyobb a verziószáma, jelenleg ez a 3.5.1), majd kattints a verzió sorában a Download gombra. A betöltődő oldal alján, a Files táblázatban található az összes elérhető kiadás. 64-biten a Windows x86-64 executable installer-t kell letölteni.

A Python telepítése Windowson

A régen sem túl bonyolult telepítési folyamat mostanra annyira egyszerű lett, hogy ráfér az egész egyetlen screenshotra. A telepítő elindítása után ez az ablak fogad minket:


Python 3.5.1 telepítő ablaka

  1. Figyelj oda hogy az Add Python 3.5 to PATH be legyen pipálva. Így parancssorból bárhonnan indíthatod majd az interpretert. Ha netán már túlvagy ezen, és véletlenül kihagytad a pipát, akkor is működni fog a Python, de lehet hogy egyszer majd valamilyen probléma miatt kézzel neked kell elvégezned a beállítást. Egyszer… majd.
  2. Install Now, és már zajlik is a telepítés.
  3. A telepítés végén pedig Close

Mi települ fel?

Nem jelent meg semmi új ikon az asztalon, akkor mégis mi változott a rendszeren, mi települt fel?

  • A Python értelmező. Ez futtatja majd a .py fájlokat
  • A dokumentáció. Így internet nélkül is kéznél van az amúgy kiváló minőségű leírása a nyelvnek.
  • A pip. Ez egy csomagkezelő, amivel röhejesen egyszerűen lehet mindenféle kódot telepíteni a Pythonunkhoz, ami így csomó új, okos funkcióval bővíti a nyelvet.
  • Az IDLE és a tkinter. Az IDLE egy nagyon egyszerű fejlesztői eszköz, amibe beírhatsz pár sor Python kódot, és azonnal látod is az eredményét. A tkinter pedig egy grafikus felület, amivel nagyon-nagyon egyszerű kattingatós programokat lehet írni. Mellékesen az IDLE is ezt használja.
  • A Python test suite. A forráskód tesztelésére.

Az első program

Miben kell írni a Python programot?

A Python forráskódot plain text (szöveges dokumentum) fájlba kell írni, és .py kiterjesztéssel kell ellátni. Erre bármilyen egyszerű szövegszerkesztő, így a Notepad (Jegyzettömb) is megfelel. Microsoft Word, és az ahhoz hasonló szövegszerkesztők nem használhatóak.

A Jegyzettömb az első pár program elkészítéséhez még elegendő, de idővel érdemes lesz feljebb kapcsolni például Notepad++-ra, vagy profi fejlesztői eszközre, mondjuk PyCharm-ra (ami a személyes kedvencem).

Linuxon a nano bőven megteszi kezdésnek.

Hello World!

Tradicionálisan az első program bármilyen nyelven amit bemutatnak, egyszerűen annyit csinál, hogy kiírja a képernyőre azt a mondatot hogy Hello World! (Helló Világ!)

Indítsd el valamelyik kéznél levő szerkesztődet, és egyszerűen csak gépelj be annyit hogy:

print('Hello World!')

Mentsd el a fájlt, de ne .txt kiterjesztéssel, hanem .py-al.


.py fájl létrehozása

Jegyzettömbben, de úgy általában a szerkesztőkben ki lehet választani a mentés során, hogy milyen legyen a fájltípus. Itt válaszd a Minden fájl lehetőséget. Ezután a Fájlnév-hez olyan nevet adj meg, ami .py-ra végződik (nálam: hello_world.py)

A mentés után keresd meg a fájlt, és indítsd el. Egy előugró fekete ablak úgy egy szempillantásnyi időre megjelenik, majd el is tűnik. Ez azért van, mert a program azonnal véget is és a szöveg kiírása után, ezért kilép. Ahhoz hogy lássuk a program befejezése után is hogy az miket írt ki a képernyőre, a programot parancssorból (konzolból) kell futtatni.

Python program futtatása

Ha egy már meglevő parancssor ablakból indítjuk a kódot, akkor a program kilépése után láthatóak maradnak a program üzenetei, hisz a szülő ablak továbbra is futni fog.

Parancssor használata (Windows)

A parancssort legegyszerűbben a Futtatás ablakból könnyű előhalászni. Ehhez:

  1. Nyomd le a WINKEY + R billentyűkombinációt. (A WINKEY az a billentyű a billentyűzeten amire a Windows logót nyomtatták.). Megjelnik a Futtatás nevő ablak, lent a képernyő bal-alsó sarkában.
  2. Írd be hogy cmd majd nyomj entert.

Ezzel meg is érkeztünk a parancssorba. Már csak annyi van hátra,hogy elnavigáljuk magunka a fájlunkhoz. Itt van pár parancs azoknak, akik még sose jártak a parancssorban:

  • dir
    Ez a parancs kilistázza annak a könyvtárnak a tartalmát amiben épp benne vagyunk.
  • cd könyvtár
    Ezzel a paranccsal lehet megnyitni egy könyvtárat (mappát). A cd után a könyvtár nevét kell írni. Ha szóközt is tartalmaz a neve, akkor ” ” (idézőjel) közé kell írni a mappa nevét.
  • Ha pedig meghajtót akarunk váltani (pl.: A C:-ről a D:-re) akkor egyszerűen csak be kell gépelni a meghajtó betűjelét.

A sor elején mindig látszódik hogy épp melyik könyvtárban tartózkodunk. Ez a munkakönyvtár (working directory). Amikor elindul a parancssor, akkor a saját könyvtárunk a munkakönyvtár. Ez az a mappa ahol a Dokumentumok, Letöltések, Asztal, Képek, Zenék, Videók, … , könyvtárak találhatóak.

Tegyük fel hogy rögtön az asztalra mentettük a hello_world.py fájlt. Így néz ki a parancssor és a parancsok amiket be kell gépelni:

C:\Users\win7\>cd Desktop
C:\Users\win7\Desktop>python hello_world.py
Hello World!

Az 1. sorban beléptünk a Desktop könyvtárba, majd a python hello_world.py paranccsal futtattuk a hello_world.py-t. Egészen pontosan az történt, hogy a python program elkezdte futtatni a hello_world.py fájl tartalmát. Ha a telepítés során nem pipáltátok be, hogy Add Python 3.5 to PATH, akkor előfordulhat, hogy azt írja a parancssor, hogy A megadott nevet (python) a rendszer nem ismeri fel […]. Ekkor meg lehet próbálni futtatni a fájlt úgy, hogy egyszerűen begépelitek a nevét:

C:\Users\win7\Desktop>hello_world.py
Hello World!

A terminál használata (Linux)

Nem veszek rá mérget hogy tényleg szükséges-e egy rendes Linux felhasználónak magyaráznom, hogy hogyan kell mozogni a könyvtárakban, de azért a biztonság kedvéért röviden leírom a történetet.

  • cd könyvtár
    Ugyan úgy történik a könyvtárváltás mint a parancssorban. A cd után annak a mappának a nevét kell írni, amit meg akarunk nyitni. Ha szóközt tartalmaz ez a név, akkor ” ” (idézőjel) közé kell írni a mappa nevét.
  • ls
    Ez a parancs kilistázza az aktuális könyvtár tartalmát.

Disztrótól függ, hogy hogyan lehet elővarázsolni a terminált. Én Lubuntu-t használok, és ott a CTRL + ALT + T a megfejtés.

Ha odaértünk a fájlhoz, akkor úgy ahogy Windowson is, így futtathatjuk a kódot:

$ python hello_world.py
Hello World!

Konzolos program, grafikus program

Elsőre lehet meglepő, hogy miért kell ilyen ocsmány, DOS-os kőkorszaki ablakban nézni hogy mit ír ki a program. Miért nincs rendes ablak, kerettel, meg gombokkal, és miért nem lehet kattingatni?!

Kétféle programot különböztetünk meg egymástól, a parancssori (konzolos) alkalmazásokat (CLI), és a grafikus felületűeket (GUI). Windowson megszokott, hogy minden programnak szép ablaka van, de ezt egyáltalán nem triviális leprogramozni. Ezért egy jó ideig olyan programokat fogunk írni, amiknek nincs semmi ablakuk. Ez nem jelenti hogy ezek elavultak, vagy korlátozott szoftverek lennének!

Csendben megjegyzem, hogy idén (a bejegyzés újraírásakor) 6 éve hogy már programozok, és eddig összesen 3 grafikus felületű programot kellett írnom.

Zárunk

Ha minden úgy ment ahogy odafent írtam, akkor sikeresen feltelepült a Python interpreter, és ki is próbáltuk hogy működik-e minden rendesen. Tudjuk hogy hogy lehet úgy futtatni a kódot hogy a befejezése után ne vesszen el az eredménye, úgyhogy azt hiszem kijelenthetjük, hogy minden megvan hozzá hogy programozóvá váljunk.

Ez a bejegyzés a Python tutorialom egyik része. Az összes rész listája itt fellelhető.

-slp

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése